Nyilvánítunk

Nyilvánítunk a magyar ige nyilvánít jelen idő 1. személy pluralis alakja. A szó jelentése általában: kifejezni, kijelenteni, vagy nyilvánosságra hozni véleményt, álláspontot vagy tényeket. A használat gyakran arra utal, hogy egy csoport nyilvánosan megfogalmaz egy álláspontot vagy következtetést.

Etymológiailag a nyilvánít ige a nyilván (nyilvánosság, nyíltan) szóból származik a -ít képző segítségével, és szabályos, -ít igének tekinthető. Jelen időben a ragozása a szubjekttől függ: én nyilvánítok, te nyilvánítasz, ő nyilvánít, mi nyilvánítunk, ti nyilvánítotok, ők nyilvánítanak. Az ige transzitivitású, tehát általában valamire vagy valamely állításra vonatkozik, amelyet nyilvánítunk vagy kinyilvánítunk.

Használat szempontjából a nyilvánítunk gyakori a formális írásban és a közéleti beszédben, ahol általában vélemények, álláspontok vagy döntések közlése történik. Szinonimái: kifejezzük, kijelentjük, megállapítjuk, de a nyilvánít különleges hangsúlyt ad a nyilvánosságra hozás aktusára.

Példamondatok:

- Mi nyilvánítunk véleményt a témáról.

- A bizottság nyilvánította ki álláspontját a javaslatról.