Nitrogénvegyületek

A nitrogénvegyületek olyan kémiai vegyületek, amelyek nitrogéntartalmú atomokat vagy nitrogént tartalmazó funkciós csoportokat hordoznak. Ezek közé tartoznak a szerves és az anorganikus vegyületek, és fontos szerepük van a biológiai körforgásokban, az iparban és a környezetben egyaránt.

Két fő csoportjuk van: inorganikus nitrogénvegyületek és szerves nitrogénvegyületek. Inorganikus példák közé tartozik az ammónia NH3 és az ammónium ion NH4+, a nitrátok NO3− és a nitritek NO2−, a nitrogén-oxidok NO és NO2 (NOx), a nitrogén monoxid N2 és a hidrogén-nitrogén vegyületek közé tartozó egyéb formák, például a nitrogéndialkózisos vegyületek. Szerves nitrogénvegyületek közé tartoznak az aminok (-NH2 csoport), az amidok, a nitro-csoportot tartalmazó vegyületek, valamint a nitrogén heterociklusos vegyületei (például piridin, imidazol) és az alkaloidok.

Jelentőségük széles körű: a nitrogénvegyületek nélkülözhetők a növények nitrogénellátásához és a biogeokémiai körforgáshoz. Iparilag fontosak a műtrágyák és a nitrációs/szintézisre jellemző folyamatok alapanyagai, például a Haber-Bosch eljárás az ammónia előállításához és a szintetikus nitrogénsavak gyártása. A szerves nitrogénvegyületek között megtalálhatók a gyógyszer-, növényvédő szer- és textilipari alapanyagok, valamint a gyógyszerkutatás által fontos nitrogén-heterociklusú vegyületek.

Környezeti és egészségügyi vonatkozásaik közé tartozik a NOx-szennyezésből fakadó levegő- és savas esőképződés, a nitrátosodás okozta vízminőség-romlás, valamint vegyi mérgezések kockázata bizonyos nitrogénvegyületeknél.