Májátültetés

Májátültetés olyan sebészeti beavatkozás, amelynek során a beteg máját részben vagy teljes egészében eltávolítják, és helyére egy donortól származó máj graft kerül. Az eljárást általában végstádiumú májbetegség, súlyos cirrhosis vagy akut májelégtelenség esetén végzik, és célja a májfunkciók helyreállítása.

Indikációk közé tartozik még bizonyos hepatocelluláris karcinóma, veleszületett vagy metabolikus májbetegségek és bizonyos súlyos biliáris betegségek. Donorok lehetnek élődonorosokból származó rész graftok (gyakran a jobb lebeny) vagy elhunyt donorokból származó teljes vagy rész graftok. A graft mérete és összeköttetései döntőek a funkció és a túlélés szempontjából.

A műtét során a beteg eredeti mája eltávolításra kerül, majd a graftet a származási helyére helyezik és összekapcsolják a fő ér- és epeutakhoz. A beavatkozás hosszú lehet, és intenzív posztoperatív ellátást igényel.

Utókezelésként immunszuppresszív terápia szükséges a kilökődés megelőzésére: ciklosporin vagy tacrolimusz alapú készítményeket alkalmaznak, gyakran kombinálva más immunszuppresszív szerekkel. A szíveresztő fertőzés, biliáris komplikációk és vénás vagy artériás szövődmények kockázatai is jelen vannak. A hosszú távú kilátások függnek a fertőzések, a gyógyszer-mellékhatások és az eredeti betegség kontrolljától.

A májátültetés jelentősen javíthatja az életminőséget és a hosszú távú túlélést, de a donorokkal kapcsolatos etikai kérdések, az elérhetőség és a műtéti kockázatok továbbra is fontos témák.