Merevlemez

A merevlemez (hard disk drive, HDD) olyan mágneses adattároló eszköz, amely az adatokat áramkimaradás után is megőrzi. Az adatok több forgó lemezen kerülnek tárolásra, amelyeket a motor hajt, és a fejek olvassák vagy írják őket. Az adatok logikai egységekbe szerveződnek: sávokra, nyomvonalakra (track) és szektorokra. A belső gyorsítótár (cache) segíti a teljesítményt.

A merevlemezeket általában számítógépekben, hálózati adattároló rendszerekben és szerverekben használják hosszú távú adattárolásra. Formátumaik közé tartozik a 3,5 hüvelykes asztali méret és a 2,5 hüvelykes hordozható méret. Kapcsolatuk lehet IDE/ATA, SATA és SAS. A forgási sebesség a fogyasztói termékeknél jellemzően 5400–7200 fordulat/perc (RPM), az üzleti kategóriákban pedig 10000–15000 RPM is előfordul. A kapacitások néhány száz gigabájttól több terabájtra terjednek, és a belső gyorsítótár mérete is differenciálhat.

A merevlemezek előnyei közé tartozik a magas tárolási kapacitás és az alacsony költség per gigabájt. Hátrányai közé sorolható a lassabb véletlen hozzáférés és a mozgó alkatrészek miatti fokozott sérülékenység, valamint az összességében nagyobb energiafogyasztás. A modern rendszerek gyakran ötvözik az SSD-kkel: az operációs rendszer és gyakran használt adatok gyorsindítása SSD-n történik, míg a nagy mennyiségű, ritkábban használt adatot HDD-n tárolják. A megbízhatóságot jellemzően MTBF-számokkal és egyéb diagnosztikai mutatókkal szokták megadni.