Létjogosultság

Létjogosultság, a magyar jogelméletben és bírósági gyakorlatban a pereindítás jogi feltétele: annak megállapítása, hogy ki jogosult egy jogvita megindítására és részt venni a jogi eljárásban. Más szóval a létjogosultság a perindítási jogosultság, amely meghatározza, ki lehet felperes vagy fél és ki annak érdekében, hogy jogsértést vagy jogi érdekére vonatkozó vitát jogi úton rendezzen.

Jogi alapja és értelmezése szerint a létjogosultság a jogvédelmi érdek közvetlen és személyes érintettségén alapul. A felperesnek olyan jogilag védett érdekét kell igazolnia, amely közvetlenül érinti őt a vitatott jogviszony, cselekmény vagy döntés következtében. Nem minden érdeklődő személynek vagy szervezetnek van azonban perbeli létjogosultsága; az érdeknek jogilag védett, konkrét és fennálló kapcsolatban kell állnia a vitatárggyal.

Különös kapcsolódó fogalmak közé tartozik a jogképesség (aki jogalanyként jogokat és kötelezettségeket szerezhet) és az érdekeltség (érdekérvényesítés alapja). A létjogosultság gyakran vizsgálat tárgya a per megindítása előtt: hiányában a bíróság elutasíthatja a keresetet.

Példák: ingatlanügyekben a tulajdonos vagyhaszonbérlő jogosult perindítani, ha jogát vagy jogos érdekét érinti a döntés; fogyasztói vagy közérdekű jogvita esetén legyen érdekelt fél. A létjogosultság célja, hogy a bíróság olyan ügyeket tárgyaljon, ahol a felek jogi érintettsége megalapozott, és a jogvita rendezése előnyben jár a jogrend fenntartása érdekében.