Lentivírusokat

Lentivírusokat a retrovírusok egyik alcsaládját képezik, amelyek a *Retroviridae* családba tartoznak. A csoport nevét a latin *lentus* („lassú”) szóból kapta, mivel a fertőzött szervezetben lassan, hónapok vagy évek múlva jelentkeznek a klinikai tünetek. A legismertebb és legfontosabb képviselőjük az emberi immunhiány-vírus (HIV), amely az AIDS betegségéhez vezethet.

A lentivírusok génomja egykettős, pozitív szálú RNA-ból áll, amely a fertőzött sejtbe jutva DNS-vé alakul át a vírus által tartalmazott reverz transzkriptáz enzimmel. Ezután a vírus DNS integrálódik azgazda sejt génomjába, ahol a gazda sejt géneként szaporodik és kódolja a vírus komponenseit. Ez a folyamat lehetővé teszi a vírusnak, hogy hosszú távon tartó, kronikus fertőzést okozzon.

A lentivírusok főleg emlősökben terjednek, de egyes fajok fertőzik madarakat és halakat is. Az emberi HIV mellett a bővülő vírus (SIV) majmoknál, valamint a viszályos vírus (CaEV) disznókban és a maedi-visna vírus (MVV) juhokban okoz jelentős betegségeket. A fertőzés általában a rágcsálók, madarak vagy rovarok által közvetített vírusok által történő átszállással vagy közvetlen testnedvek (pl. vér, spermium) átadásával terjed.

A lentivírusok elleni védekezés főleg a fertőzés megelőzésén és a klinikai tünetek kezelésén alapul. Az HIV esetében az antiretrovirális gyógyszerek képesek az immunrendszer működését megóvni, és a vírus szaporodását gátolni. A kutatások folyamatosan haladnak, hogy új kezelési módszereket és gyógyszereket fejlesszenek ki a lentivírusok ellen.