Légcsere

Légcsere, vagy szellőztetés, az a folyamat, amely során a belső tér levegője kicserélődik a külső levegővel. Célja a belső levegő minőségének javítása, a túlzott páratartalom csökkentése, a káros szennyezőanyagok és CO2 koncentrációjának mérséklése, valamint a komfort biztosítása. A légcserét természetes módon (ablaknyitás, passzív áramlások) vagy gépi rendszerekkel valósítják meg; gyakori megoldás a kiegyensúlyozott, hővisszanyerő szellőztetés.

Természetes szellőztetés a külső időjárástól és a helyiségek közötti nyitott részektől függ, hatékonysága pedig erősen függ a külső hőmérséklettől és a széliránytól. Mechanikus rendszerek közé tartozik a központi ventilátorral működő szellőztetés, amely lehet kizárólagos vagy ki- és beáramoltató. A kiegyensúlyozott rendszerek a be- és kiáramló levegőt arányban tartják; a hővisszanyerő rendszerek pedig az energiát visszanyerik a kiáramló levegőből.

A légcsere teljesítményét gyakran ACH-ban adják meg (air changes per hour): hány alkalommal cserélődik ki a tér levegő egy óra alatt. Az értékek a térfogat és a ventilációs kapacitás viszonyát tükrözik. A beltéri levegőminőséget CO2-szinttel, TVOC- és részecskeszennyeződés koncentrációjával szokták értékelni. A magasabb légcsere növeli az energiafogyasztást, ezért gyakran alkalmaznak HRV/ERV rendszereket a minőség és a takarékosság egyensúlyban tartására.

Megfelelő légcsere elengedhetetlen az egészséges és kényelmes beltérért. Túl kevés vagy túl nagy légcsere ronthatja a minőséget és a komfortot; a tervezésnél figyelembe veszik az épület jellemzőit és a használatot.