Költés

A költés magyar főnév, amelynek két fő jelentése van. Az egyik leggyakoribb értelem a pénz kiadásának, azaz a kiadások fogalma; ezt a jelentést gyakran a költség vagy költségvetés kontextusában találjuk. A másik jelentés a költői alkotásra utal, de ezt a használatot főleg történeti vagy stilisztikai szövegkörnyezetben találjuk; a modern nyelvben a költészet vagy költői művek kifejezése a megszokottabb.

Etymológia és jelentésbeli megkülönböztetés: a szó a költeni ige-től származik, illetve az -és képzővel képzett főnév. A pénzügyi értelem a legkorábbi és leggyakoribb, a költés, mint költői alkotás pedig metaforikus vagy régebbi használatként él a nyelvben, ritkábban fordul elő modern köznyelvi szövegekben.

Használat és példák: a hétköznapi nyelvben a kiadások fogalmát jellemzően a költség vagy költségvetés szóval fejezik ki; a költés szó inkább formális, történeti vagy hivatalos szövegekben fordul elő kiadásként. Példák: „Az állami költések növekedése aggodalmakat keltett.” „A költés a költségvetés előirányzata szerint történik.” Irodalomtörténeti vagy stilisztikai beszélgetésekben előfordulhat, hogy a költés mint költői alkotás fogalommal dolgoznak, de ezt a jelentést a modern szövegekben inkább a költészet vagy költői művek kifejezések váltják fel.

See also: költészet, költő, költség, költségvetés.