Kompresszió

Kompresszió olyan fogalom, amely több tudományterületen használatos, és alapvetően a nyomás vagy a tömörítés jelenségére utal. Általános értelemben kompresszió alatt azt értjük, hogy valamilyen test vagy jel térfogata vagy energiája meghatározott környezet hatására összenyomódik vagy sűrűsödik. A jelenség lehet lineáris vagy bonyolult, és gyakran kapcsolódik a változó környezeti feltételekhez és a közeg tulajdonságaihoz.

Fizikai és mérnöki értelemben a kompresszió a nyomás hatására bekövetkező tömörítést jelent. Gázok sűrítésekor például a térfogat csökken, a hőmérséklet pedig változhat, a nyomás pedig nőhet. Hordozóközegként vagy anyagként a kompresszió energiaigénye és visszanyerhetősége szerint értelmezhető. Külön jelentős a rugók és szerkezetek tervezésében, ahol az anyagok deformációja és a nyomási ellenállás alapvető tényezők.

Adat- és jelkompresszió a digitális információtérben a fájlok méretének csökkentését célozza. Két fő típusa van: veszteségmentes, amelynél az eredeti adatok pontosan helyreállíthatók, és veszteséges, amelynél bizonyos információk kerülhetnek ki a tömörítés során. Gyakori módszerek közé tartozik a Huffman-kódolás, a Lempel–Ziv család (LZ77, LZ78) és a DEFLATE, valamint a JPEG vagy MPEG stílusú veszteséges tömörítés. A tömörítés széles körben alkalmazott képekben, hangban, videóban, archívumokban és adattovábbításban.

Orvosi kontextusban a kompresszió olyan nyomás alkalmazását jelenti a testen, amely például végtagokon vagy a törzsön segíti a vér- és nyirokkeringést, csökkenti a duzzanatot és támogathatja a gyógyulást. Gyakorlati formái közé tartoznak a kompressziós kötések és harisnyák, amelyek megelőzhetik a trombózist vagy javíthatják a prognózist sérülések után.