Klímaszcenáriókat

Klímaszcenáriókat a jövőbeli éghajlati állapotokra és ehhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági feltételekre vonatkozó lehetséges jövőképek leírására használnak. A szcenáriók nem előrejelzések, hanem eszközök, amelyek különböző kibocsátási útvonalak és politikai-gazdasági fejlemények mellett hogyan alakulhat a hőmérséklet, a csapadék és más éghajlati jellemzők, illetve ezek hatásai modellezik.

Ezeket általában két összetevővel jellemzik: egy kibocsátási vagy koncentrációs út (emissziós vagy koncentrációs pálya, amely meghatározza a radiatív kényszert), és a földtudományi éghajlati modellek rendszere, amelyek ezt a pályát globális és regionális válaszokra számítják ki. A kimeneteket gyakran többmodell-ensemble alapján értelmezik, és regionális részletekhez gyakran downscaling technikákat alkalmaznak.

A fejlesztésben az IPCC és más kutatói közösségek keretrendszereiben használják az RCP-korszak koncentráció- illetve kibocsátási pályáit, majd a SSP-k (Shared Socioeconomic Pathways) társadalmi-gazdasági forgatókönyveit kapcsolják a kibocsátási/koncentrációs pályákhoz, így SSP–RCP keretet adva a vizsgálatokhoz. Példák: SSP1-2.6, SSP2-4.5 és SSP5-8.5.

Használatuk kockázat- és hatásvizsgálatban, klímapolitikai tervezésben és infrastrukturális alkalmazásokban fontos, de a jövő bizonytalanságai miatt a klímaszcenáriók nem valószínűségi előrejelzések, hanem alternatív jövőutak, amelyeket összevethetők különböző stratégiai döntések értékeléséhez.