Könyvtártudomány

Könyvtártudomány, vagy könyvtártudományi diszciplína, a könyvtárak rendeltetése, szervezése és az információhoz való hozzáférés biztosításának elveivel foglalkozó tudományág. Fő területei közé tartozik a gyűjteményfejlesztés, a katalogizálás és a besorolás, a metaadat- és leíró rendszerek, az információkeresés és felhasználói szolgáltatások, a megőrzés és restaurálás, valamint a digitális könyvtárak és információs hálózatok üzemeltetése. Emellett vizsgálja az információs műveltséget, a közösségi és oktatási szerepeket, jogi és etikai kérdéseket, illetve a gyűjteményközpontú szervezettséget.

A története a 19. és 20. századi professzionalizációval összefügg, amikor a modern könyvtárak és közösségi információs intézmények kialakultak. Ma a könyvtártudomány területe kiterjed a köz- és felsőoktatási könyvtárak, a speciális könyvtárak és a digitális tartalmak kezelésére, és gyakran átnyúlik az információtudomány határain. A kutatás és oktatás során alkalmazzák a felhasználói viselkedés elemzését, bibliometriai módszereket, értékelési és szolgáltatásfejlesztési gyakorlatokat.

Fontosabb elméleti és gyakorlati elemei közé tartozik a katalogizálás és a besorolás (MARC, FRBR, RDA), a metaadatok (Dublin Core) és a keresőmechanizmusok tervezése, a gyűjteményfejlesztés, a megőrzés és digitalizálás, valamint az információs jog és etika. A könyvtártudomány hagyományosan együttműködik a könyvtárak személyzettel, a felhasználókkal és a technológiai fejlesztésekkel, és alapvető szerepet játszik az információs hozzáférés és az élethosszig tartó tanulás támogatásában.