Jogszabályosság

Jogszabályosság a jogtudományban és a közigazgatásban olyan állapotot vagy elvet jelent, amely szerint a tevékenységek, döntések és jogi normák megfelelnek a hatályos jogszabályoknak és az összefüggő jogrendszer hierarchiájának. Ezt a koncepciót gyakran a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a jogszerű eljárások feltételrendszereként értelmezik.

A közigazgatásban a jogszabályosság azt jelenti, hogy a döntésekhez jogalap és jogszerű eljárás szükséges, továbbá hogy az összes érintett normát – kezdve az Alaptörvénytől a törvényeken át a rendeletekig és közjogi előírásokig – betartják. A hierarchikus normavilágból adódó kötelező erő és a jogellenesen hozott aktusok felülvizsgálata lényeges eleme ennek az elvárásnak.

A gazdasági és magánjogi szférában a jogszabályosság a megfelelés kötelezettségét írja elő a szerződések, vállalatirányítás, munkaügy és piaci szabályozás területén. A jogszabályosságra törekvő szervezetek kockázatkezelést, megfelelés-alapú programokat és belső ellenőrzést alkalmaznak annak érdekében, hogy elkerüljék a jogszabályszegést és a vele járó büntetéseket, kötelezettségvállalásokat vagy kártérítéseket.

Az ellenőrzés és végrehajtás keretében jogszabályosságot bíróságok, felügyeleti szervék és más hatóságok is érvényesítenek vagy korlátoznak. A jogszabályosság fogalma összefügg a jogállamiság és a jogbiztonság eszményeivel, és kiemelten fontos az állami hatáskörök jogszerű gyakorlásában, valamint az uniós és nemzetközi jogi normák betartásában.