Heritabilitás

Heritabilitás, vagy öröklődési hányad, a genetikai variancia arányát jellemzi a fenotípusos variancián belül egy adott populációban és adott környezetben. Másképp fogalmazva, megadja, hogy a megfigyelt tulajdonság varianciájának mekkora része vezethető vissza genetikai hatásokra.

A fogalom két fő változata létezik. A broad-sense heritabilitás H2 = VG / VP, ahol VG a teljes genetikai variancia, VP pedig a fenotípus varianciája. A narrow-sense, vagy additív heritabilitás h2 = VA / VP, ahol VA az additív genetikai variancia. E kettő közti különbség abból adódik, hogy VA csak az aditiv hatásokat méri, míg VG tartalmazza a domináns és interakciós hatásokat is.

Az értékek populációtól és környezettől függően változnak, és nem lehet egyetlen személyre vagy minden kultúrára állandóan értelmezni őket. Magas heritabilitás nem jelenti determinisztikusságot vagy azt, hogy a tulajdonság genetikai okokra vezethető vissza minden környezetben.

Becslésére különféle módszereket alkalmaznak: iker-, családi és örökbefogadási vizsgálatok, valamint SNP-alapú megközelítések (GREML, LD-score regresszió). Ezek a becslések a vizsgált populáció kontextusában értelmezhetők, és nem hordoznak általános érvényű állítást a fajlagos egyénre.

Korlátai között szerepel a közös környezet torzító hatása, a gén–környezet interakciók figyelmen kívül hagyása és a mérési hibák lehetősége. A heritabilitás tehát eszköz a genetikai hozzájárulás megértésére, de nem univerzális vagy állandó érték. Például testmagasság gyakran magas (kb. 0,7–0,8), míg az intelligencia értéke szélesebb tartományban és erősen környezetfüggő lehet.