Harmatpont

Harmatpont a levegő olyan hőmérséklete, amelyen a vízgőztartalom telítetté válik, és a levegő hőmérsékletének csökkenésekor kondenzáció, például harmat képződik. A harmatpont akkor érkezik el, amikor a relatív nedvesség eléri a 100 százalékot. Más szóval a harmatpont a levegőben jelenlévő vízpáratartalom és a jelenlegi hőmérséklet szoros összefüggése.

A harmatpont függ a levegő aktuális hőmérsékletétől és vízgőztartalmától. Ha a levegő melegebb és nedvesebb, több vízpárát tartalmazhat, így a harmatpont magasabb lehet. A két érték közötti különbség, a hőmérsékleti és a harmatpont közötti eltérés a páratartalom mértékére utal.

Mérés és becslés: a harmatpontot közvetlenül lehűtő tüköres vagy más gyakorlatban használt harmatpont-higrométerrel mérhetik. Számított értéket is kaphatunk a hőmérséklet és a relatív nedvesség ismeretében a Magnus–Tetens-képlet segítségével: gamma = (a*T)/(b+T) + ln(RH/100), majd Td = (b*gamma)/(a - gamma), ahol általános értékek a=17,27 és b=237,7 °C. Például T=25 °C, RH=60% esetén a Td körülbelül 16–17 °C lehet.

Alkalmazások: a harmatpontot meteorológiában használják a harmat, köd vagy dér előrejelzésére, épületgépészetben a kondenzációs kockázat értékelésére, illetve mezőgazdaságban a lombhulladék és növények nedvességérzékelésének kiindulópontjaként. A harmatpont segít megérteni a levegő páratartalmának hatását és a mindennapi környezeti folyamatokat.