Hajléktalan

Hajléktalan vagy hajléktalan személy a köznyelvben olyan embert jelent, aki nem rendelkezik állandó, biztonságos vagy megfizethető lakhatással. A fogalom magában foglalhatja az utcán, közterületen töltött időt, illetve éjszakai menedékházakban vagy átmeneti szállásokon való tartózkodást. A definíció erősen függ a környezeti feltételektől és a jogi keretektől.

Etymológia: A szó a hajlék (lakóhely, menedék) eredetére vezethető vissza, a -talan képző pedig „nélküli” jelentést ad.

Okok és kockázatok: A hajléktalanság kialakulását több tényező befolyásolja, például alacsony jövedelem, munkahelyvesztés, lakhatási költségek növekedése, családi krízis, adósság, valamint mentális egészségügyi problémák és szerhasználat. Hosszabb távon a visszaesés és a kiszolgáltatottság is gyakori.

Életkörülmények és egészség: Az érintettek köre nagyon heterogén; egyesek rövid ideig, mások hosszú ideig élnek hajléktalanul. Egészségügyi kockázatok közé tartozik a külső expozíció, fertőző betegségek, krónikus betegségek és mentális egészségügyi problémák, valamint a szerhasználat.

Szociális ellátás és válaszok: Az országban állami és önkormányzati rendszerek működnek, éjjeli menedékházak, átmeneti szállások és utcai gondozási programok formájában. Szociális munkások és nonprofit szervezetek segítik a lakhatáshoz jutást, egészségügyi ellátást és reintegrációt.

Kihívások: A stigma és a hozzáférési korlátozások továbbra is sújtják a hajléktalanokat, így fontos a humánus megközelítés és a megelőzés.