Funkciójelöl

Funkciójelöl (funkciójelölés) a matematika és informatika egyik alapvető jelölési rendszere, amely egy függvényt és annak bemeneti–kimeneti viszonyát írja le. A függvény egyértelmű hozzárendelés a domén elemei között a kódomainhez. Általában f-vel jelölik a függvényt, a bemenetet x-szel, a kimenetet pedig f(x)-szel. A függvényt jelölhetik f: X → Y formában, ahol X a domén, Y a kódomain. Ha x ∈ X, akkor y = f(x) ∈ Y.

A jelölés lehetővé teszi olyan műveletek leírását, mint a függvényösszetétel: (f ∘ g)(x) = f(g(x)); az invertált függvény: f^{-1}, ha f bijekció; az identitásfüggvény: id_X; és az állandó függvények: f(x) = c, ahol c ∈ Y legyen, minden x-re ugyanazt az értéket adva. Továbbá beszélhetünk többváltozós függvényekről is: f(x, y) stb. A grafikonon a függvény értékeit a görbe vagy pontok sorozatával szemléltetjük: { (x, f(x)) | x ∈ X }.

A funkciójelölés fontos eszköz a matematikában és a számításelméletben, és a programozásban is megjelenik a függvénynevek és hívások formájában, ahol a jelölés a függvény definícióját és meghívását egyértelművé teszi. Megértéséhez elengedhetetlen a domén és a kódomain pontos meghatározása és a jelölések konzisztens használata.