Foleymunkát

Foleymunkát, vagy Foley-munkát, a film- és televíziós utómunkában használt hanghatások készítését jelenti, amelynek célja, hogy a képen látható cselekvésekhez és környezethez valósághű, életszerű hangokat társítsanak. A Foley-hangokat általában egy külön Foley-stúdióban rögzítik, ahol a Foley-artist a látott mozgásokat élőben, a képkockák együttműködésében reprodukálja és felveszi. A módszer nevét Jack Foley, a filmtörténelem egyik korai hangmérnökéről kapta; az eljárás gyökerei a 20. század elejéig nyúlnak vissza, amikor a hangok rögzítését a felvételekhez igazították.

A munka menete általában a jelenet megtekintésével kezdődik: a rendező és a hangmérnök meghatározzák, mely hétköznapi hangok szükségesek, és milyen minőségben. A Foley-artist kiválasztja a megfelelő eszközöket és felületeket, például lépésekre különböző aljzatokat, ruházat suhogását, ajtócsikorgást, tárgyak mozgatásának hangját vagy hangosabb hatásokat. A hangokat gyakran élőben, közvetlenül a képre igazítva rögzítik; szükség esetén a felvételeket később utómunkában rétegezve és finomhangolva dolgozzák be a végső hangképbe.

Eszközök és környezet: a Foley-stúdió többféle felületet és kelléket tartalmaz, kikészített mikrofonokkal és hangfeldolgozó berendezésekkel. A folyamat szoros együttműködést igényel a rendezővel, a vágóval és a hangmérnökkel, hogy a hanghatások a látott események időzítéséhez és a hangzás stílusához pontosan illeszkedjenek. A foley-hangok jelentős szerepet játszanak a valósághűség és az immerszió növelésében a médiatartalmakban.