Filmvilágítás

Filmvilágítás a mozgóképes felvételek megvilágításának művészete és technikája. Célja a láthatóság biztosítása, a jelenet hangulatának és textúrájának formálása, a mélység és a kontraszt kontrollálása, valamint a folyamatos világítási feltételek betartása a felvételek közötti összhang érdekében.

A leggyakoribb megközelítés a hárompont világítás: kulcsfény (key), kiegészítő fény (fill) és hátsófény (back light). A fények intenzitásának aránya és iránya határozza meg a modellárnyékokat, a tér mélységét és a karakter tónusát. A színhőmérséklet és a fehér-egyensúly megteremtése fontos, gyakran CTB/CTO színkorrekcióval. A gyakori eljárások közé tartozik a naturalisztikus, lágyított világítás és a nosztalgikus vagy stilizált megvilágítás.

Eszközök és technikák: különféle fényforrások (tungszén/halogén, HMI, LED), diffúzió, reflektorok, szűrők és diffúziós anyagok, zászlók és hálók a fényelnyelés szabályozására. A gyakorlati világítás az adott jelenetben megjelenő fényforrásokat is bevonja. A professzionális munka során a világítás vezetője, a gaffer, a villamos szakember, a best boy és segédek dolgoznak a látványterv kivitelezésén és a kontinuitás betartásán.

Elméleti és történeti megközelítés: a korai filmek természetes fényhez vagy keverékhez nyúlnak, később a sztenderd mesterséges világítás, a noir-érzés és a mai digitális eszközök igényli a különböző technikákat. Az iparágban a stílus és a tartalom szerint választják a világítást, hogy támogassa a történetet és a képi identitást.