Földvízszint

Földvízszintnek nevezzük a földkéreg telítődött zónájának felső határát, ahol a talaj és a kőzet telítődik vízzel. Gyakran víztükörnek is nevezik. A földvízszint magassága függ a terület geológiájától, vízáteresztő képességétől és a csapadékból, visszatáplálásból érkező víz mennyiségétől.

A földvízszint nem állandó: szezonális és hosszabb távú ingadozásokat mutat a csapadék, a párolgás és a vízfeltöltődés hatására. Bőséges csapadék vagy növekvő feltöltődés emelheti a vízszintet, míg a vízkitermelés és szárazabb időszakok süllyesztik. Hosszú távon a klímaváltozás és a kiaknázás befolyásolhatja a földvízszint alakulását.

Mérése és megfigyelése megfigyelőkutakból és piezométerekből történik. A vízszintet általában a talajfelszínhez viszonyított mélységben adják meg, vagy pedig a tengerszinthez viszonyított magasságban. Ezek az adatok hidrogeológiai modellezésre és vízgazdálkodási döntéshozatalra szolgálnak.

Jelentősége van az ivóvízellátás, a mezőgazdaság és a környezetvédelem szempontjából. Hosszú távú süllyedés kockázatot jelenthet az infrastruktúrára és a termelésre, míg a part menti területeken a sós víz behatolása károsíthatja a gazdálkodást. A fenntartható vízgazdálkodás érdekében földvízszint-monitoring hálózatokat üzemeltetnek, amelyek adatai támogatják a döntéshozatalt.