Endothermiával

Endothermiával rendelkező élőlények olyan szervezetek, amelyek metabolikus hőtermeléssel képesek saját testhőmérsékletüket viszonylag állandóan fenntartani, függetlenül a külső körülményektől. Ezt a képességet gyakran a magas anyagcserével, a hatékony hőszigeteléssel (például szőrzet vagy tollazat és zsírréteg) és a testhőmérséklet-szabályozás fejlett mechanizmusaival érik el.

A klasszikus endothermiák közé tartoznak a madarak és a mamiferák. A testhőmérséklet általában stabilan 38–42 Celsius fok körül marad, ami lehetővé teszi a magas szintű aktivitást és az élőhelyek szélesebb körének kihasználását. A hőtermelés fő forrásai közé tartozik a metabolikus hőtermelés, a rázkódásos (remegéses) termelés és a nem rázkódásos termogenezis, továbbá fontos a barna zsírszövet bizonyos fajoknál. A tollazat és a véredények hőveszteséget csökkentő szabályozása szintén lényeges.

Regionális endothermiára példa lehetnek néhány tengeri halkategória: lamnid halak (például tonhalak és kardhalak) és néhány más csoport, amelyek bizonyos testtájakban forróbbak, így javítva a motoros és érzékszerveik működését hideg vizekben.

Az endothermiának előnyei a nagyobb mozgási képesség és a szélsőséges körülmények közötti fennmaradás lehetősége, míg a magas energiaigény és táplálékigény költségeket jelent. Egyes endothermiák torporral vagy hibernációval időszakosan energiát spórolnak.