Deformációknak

Deformációk alatt olyan alakváltozásokat értünk, amelyek során egy test alakja, mérete vagy elhelyezkedése megváltozik külső erők, hőmérséklet-változások vagy belső folyamatok hatására. A deformáció lehet ideiglenes vagy tartós, és lehet reverzibilis (visszafordítható) vagy irreverzibilis (maradandó).

Az ágazatok szerint három fő kontextust különböztetünk meg: mechanikai deformáció, geológiai deformáció és biológiai/orvosi deformációk. Mechanikai deformáció esetén a testek alakváltozása a rá ható erő hatására történik. Két alapvető típusa a rugalmas (elasztikus) deformáció, amely a teher megszűnése után visszahúzódik, és a plasztikus deformáció, amely tartós alakváltozást okoz. A rugalmas viselkedést a Young-modulus és a feszültség–nyúlás görbe írja le; a plasztikus deformáció a határérték felett következik be. Geológiai deformáció esetén kőzetek tektonikus erők hatására alakulnak át: hajlásokkal, törésekkel és torzulásokkal, és lehet ductile vagy brittle módon zajló folyamat. Biológiai deformációk között például veleszületett vagy szerzett csont- és ízületi alakváltozások, puha szövetek megváltozott alakja is tárgya lehet.

Mérés és modellezés során a deformációt a nyúlás (strain) mértékével írjuk le. Eszközök közé tartozik a nyúlásmérő, interferometria és képfeldolgozási technikák; a viselkedést gyakran számítógépes modellséggel, például véges elemek módszerével elemzik. Kapcsolódó fogalmak a feszültség, a fáradás és a creep is relevánsak lehetnek különböző kontextusokban.

Gyakorlati vonatkozások: a tervezésben és minőségbiztosításban a deformációk korlátozása és előrejelzése nélkülözhetetlen a megbízható, biztonságos és hosszú élettartamú termékek és szerkezetek számára. A biológiai és orvosi területeken a deformitások diagnosztikája és korrekciója szintén kiemelt feladat.