Címsorok

Címsorok a szöveges tartalom szerkezetének alapvető elemei. Rövid, de informatív címek, amelyek jelzik az adott szakasz témáját és hierarchiáját, segítik az olvasót a szöveg vázának megértését és a tartalom gyors átlátását.

A címsorok hierarchiája ugyanis azt fejezi ki, hogyan tagolódik a szöveg. A jól felépített rendszer vizuálisan és szemantikai értelemben is tárgyiasítja a tartalmat: a felfelé haladó szintek mutatják a témák közötti viszonyokat, a mélyebb szintek pedig az alárendelt alcímeket jelölik. A legtöbb nyelvi és technikai kontextusban a címsorokat h1-től h6-ig jelöljük.

Webes környezetben a címsorokat HTML elemekként h1-h6 képviselik. A vizuális hierarchia mellett a szemantika hangsúlyos: a képernyőolvasókat használó felhasználók és a keresőmotorok is a címsor-szerkezet alapján értelmezik a tartalmat. Ezért fontos a megfelelő szintbeosztás és a logikus rend betartása, nem csupán a formázás miatt, hanem a hozzáférhetőség és a keresőoptimalizálás érdekében is.

Következetesség és jó gyakorlatok: a hierarchiát érdemes logikusan felépíteni, a főcímet általában a legfelső szinttel (például H1) jelölni, a fejezet- és alcímeket a tartalom szerkezetének megfelelően H2-H6 szintekhez rendelni. Kerülni kell a szintek kihagyását vagy a címek túlzott használatát a tartalom helyett.

Gyakorlati szempontból a címsorok legyenek rövidek, tömörek és leíróak, kulcsszavakkal és a tartalom lényegével összhangban. A tartalmi vázat érdemes ellenőrizniOutline vagy navigációs eszközökkel, és egységes formázással tartani, hogy a szöveg olvasható és hozzáférhető maradjon.