Csillapítani

Csillapítani egy magyar ige, amelynek alapvető jelentése tompítani, enyhíteni vagy megnyugtatni valamilyen erősen fennálló állapotot vagy érzelmet. Gyakran használatos fizikai kontextusokban, például fájdalom vagy láz csillapítására, de gyakran utal érzelmi vagy társas feszültség mérséklésére is, mint a harag vagy a félelem. A cselekvés tárgyát lehet tenni: csillapítani lehet a fájdalmat, a zajt vagy a feszültséget.

Az ige a csillap- gyökből képzett, amelyhez az -ít igeképző járul. A főnévi alakok közé tartozik a csillapítás (az enyhítés aktusa vagy folyamata) és a csillapodás (egy helyzet mérséklődésének folyamata); melléknévi alakja csillapító. A szó különböző szövegekben kifejezetten a fokozatos vagy kiegyenlítő hatást hangsúlyozza, ellentétben néhány erőteljesebb kifejezéssel, mint a nyugtat.

Példák: A gyógyszer csillapítja a fájdalmat. A lázcsillapító szer célja a testhőmérséklet mérséklése. A beszéd nyugodt tónusa csillapította a feszültséget a tárgyaláson.

Összegzés: a csillapítani sokféle kontextusban használható, legyen szó fizikai állapotok enyhítéséről, érzelmi vagy társas feszültségek mérsékléséről vagy konfliktusok lecsillapításáról. A rokon értelmű kifejezések közé tartozik a nyugtat, lecsillapít és a megnyugtat.