Bizonytalansága

Bizonytalansága szó szerint a bizonytalanság birtoklását jelenti: egy adott rendszer vagy állapot esetén a jövőbeli kimenetek vagy megállapítások pontosságáról való bizonytalanságot fejezi ki. A kifejezést gyakran használják a statisztikában, a döntéshozatalban és a tudományos kutatásokban annak leírására, hogy mennyire lehet megbízható egy becslés, egy modell vagy egy előrejelzés.

Az általános megkülönböztetés: aleatorikus és epistemikus bizonytalanság. Az aleatorikus bizonytalanság a természetes véletlenekből eredő variabilitást jelenti, például mérési zaj vagy véletlenszerű események. Az epistemikus bizonytalanság a tudás hiányából vagy a modell- és adatkészletek korlátaiból fakad, és gyakran csökkenthető további adatokkal vagy jobb modellezéssel.

Mérési és döntéstámogatási kontextusban a bizonytalanság mérésére és kezelésére különféle eszközöket alkalmaznak. Valószínűségi modellek, konfidencia-intervallumok, Bayes-i megközelítések és érzékenységvizsgálatok segítenek megérteni, hogy a becslések milyen mértékben tekinthetők megbízhatónak. A döntések szempontjából gyakori a szcenárió- és robusztus döntés megközelítése, amely a bizonytalanság különböző lehetséges jövőképeit veszi figyelembe.

Kollokcionális alkalmazások között megtalálhatók a tudományos kutatások, a mérnöki tervezés, a közgazdaságtan, a politika és a környezeti kockázatkezelés. Például időjárás-előrejelzésekben a bizonytalanságot a különböző modellek és szcenáriók valószínűségi spektrumaival adják meg.