Beágyazott

Beágyazott, vagy beágyazott rendszer alatt olyan számítógépes rendszert értenek, amelyet egy konkrét feladat ellátására terveztek, és amely egy nagyobb berendezés vagy készülék részeként működik. A cél általában a hardverrel szoros kapcsolaton, hatékonyan, megbízhatóan végrehajtani egy előre meghatározott funkciót, gyakran felhasználói közvetlen beavatkozás nélkül. A fogalom gyakran társul az „embedded” jelzővel, és szorosan kapcsolódik az elektronikai eszközök belső irányításához.

A beágyazott rendszerek jellemzői közé tartozik a dedikált feladatkör, az összetett hardver- és szoftver-integráció, valamint a korlátozott erőforrásokból való működés ( processeszori teljesítmény, memória, energia). Gyakran valamilyen mikrovezérlő vagy rendszer-on-a-chip (SoC) alapú platformon futnak, és vagy valós idejű operációs rendszert (RTOS), vagy bare-metal, egyszerű szoftvert használhatnak. A fejlesztés jellemzően hardver-szoftver együttműködést igényel, alkalmazható cross-kompilálás, memóriakezelés, ISR-ek ( megszakításkezelés) és alacsony energiafelhasználás figyelembevételével.

Gyakorlati példák között megtalálhatók az autóipari ECU-k, háztartási gépek vezérlői, ipari automatizálási eszközök, orvosi készülékek és IoT-szenzorok. A beágyazott rendszerek fejlesztésében kiemelt szerepet kap a megbízhatóság és a biztonság, mivel gyakran kritikus funkciókat látnak el, és hosszú élettartammal üzemelnek. A technikai környezet gyorsan változik, de az alapelvek – célzott feladat, szoros hardver-követelménykapcsolat és korlátozott erőforrások – állandóak maradnak.