Azonosításkor

Azonosításkor a személyazonosság igazolásának pillanatára, illetve azonosítási folyamat azon szakaszára utaló kifejezés. Használják informatikai, jogi és közszolgáltatási kontextusban, amikor egy felhasználó vagy entitás jogosultságait meg kell erősíteni a hozzáférés megadásához vagy a művelet végrehajtásához.

Tipikus megoldások közé tartozik a jelszó, biometria, tokenek, kétfaktoros hitelesítés, egyszeri jelszavak (OTP), hitelesítő alkalmazások, SMS-es megerősítés vagy elektronikus azonosítás (eID). A hitelesítés lehet egyszeri vagy tartósan érvényes, és gyakran kombinált megoldásokat alkalmaznak a fokozott biztonság érdekében.

Az azonosítás során gyűjtött személyes adatok védelme kiemelten fontos. A minimális adatmennyiség elérése, a biztonságos továbbítás (TLS), a megbízható tárolás, a hozzáférés-szabályozás és az auditálható naplózás alapvető követelmények. A GDPR és a helyi jogszabályok előírják az adatvédelem elveit, például a célhoz kötöttséget, az adatminimalizációt és az adattárolás időkorlátozását.

Jogi és szabályozási keretek között az eIDAS-szabályozás és a nemzeti azonosítási rendszerek gyakran meghatározzák az elektronikus azonosítás elveit és a kölcsönös elismerés feltételeit. Azonosításkori kockázatok közé tartozik a phishing, adathalász támadások és illetéktelen hozzáférés. Ennek mérséklésére javasolt a többfaktoros hitelesítés, a kockázat-alapú azonosítás és a felhasználói edukáció.