újulásból

Újulásból egy magyar nyelvi alak, amely az újlulás (újulás, megújulás) főnévnek az ablativus formája. Az ablativus a forrás, kiindulópont vagy eredet kifejezésére szolgál, tehát az újulásból azt jelenti, hogy valami származik, ered vagy táplálkozik ebből a megújulási jelenségből. Gyakran használják irodalmi, teológiai vagy közéleti szövegekben, hogy egy jelenség forrását vagy eredetét jelöljék.

Etymológia szempontjából az újulás a régi magyar szó, amely az új (jelenes) jelentésből származik, és a -ulás képzővel képzett főnévi alak. Az -ból utótag pedig az ablativust jelöli, amely jelzi az eredetet vagy kiindulási pontot. Így az újulásból szóösszetétel-szerű használat a forrás megadására szolgál.

Használat és nyelvtani megjegyzések: az újulásból nem önálló fogalomként, hanem mondatrészben jelenik meg, gyakran mellékhívószerűen vagy mellékmondatban utal rá, hogy egy folyamat vagy hatás valamely megújulási jelenségből ered. Példamondatok:

- A mozgalom újulásból táplálkozik.

- A döntések az újulásból erednek.

- Megújuló energiával kapcsolatos beszélgetések középpontjában gyakran szerepel az újulásból fakadó motivációk kifejezés.

Összegzésképpen az újulásból aForrásból/eredetből származó jelölés nyelvi eszköze, amelyet főként olyan kontextusokban használnak, ahol egy megújulási folyamat vagy esemény kiindulási pontját kívánják hangsúlyozni. Kapcsolódó jelentések a megújulás, megújítás és megújuló energia témáiban gyakran tárgyalják az ebből eredő hatásokat.