összeférhetetlenség

Összeférhetetlenség olyan helyzet, amelyben egy közszolgálati tisztségviselő vagy más döntéshozó magánérdekei összeférhetetlenek a hivatalos feladataival. Célja a pártatlanság védelme és a közérdek megőrzése a döntéshozatalban.

A jelenség több formában jelentkezhet. Gyakori okok közé tartozik anyagi érdek a döntés tárgyában, személyes vagy rokoni kapcsolatok, korábbi vagy párhuzamos foglalkoztatás és üzleti érintettség. Az összeférhetetlenséget általában objektív és szubjektív elemek együtt vizsgálják: objektív tényezők például közvetlen anyagi érdek vagy érintettség a döntésben, szubjektív tényezők pedig a részrehajlás gyanújának vagy a hivatali függetlenség megkérdőjelezésének lehetősége.

Következmények és eljárások. Ha fennáll az összeférhetetlenség, a személyt általában ki kell zárni a releváns döntésből (recuzálás) vagy át kell adnia a feladatot. Gyakori eszközök a bejelentési kötelezettség és a nyilvántartás vezetése, hogy a közérdeket védjék. Sértés esetén jogi vagy etikai szankciók alkalmazhatók.

Jogi keretek és gyakorlat. Az összeférhetetlenség szabályozása országonként eltérő, de közös elv a transzparencia és a pártatlanság védelme. Gyakorlati megvalósításuk közé tartozik a bejelentés, a kizárás és független vizsgálatok alkalmazása, valamint etikai kódexek betartása. Kapcsolódó fogalmak a konfliktus a magánérdek és a közérdek között, illetve a pártatlanság megőrzésének követelménye.