érvényesülésének

érvényesülésének is a genitive (birtokos) formája a magyar érvényesülés főnévnek. Az érvényesülés fogalma többértelmű lehet: egyrészt a jogi-ügyrendi értelemben vett érvényesülés vagy hatályba lépés, másrészt a valaminek megvalósulása, kibontakozása, kiépülése vagy kiteljesedése a gyakorlatban. A szó eredeti jelentése szerint az érvényesülés a jogszabályok, határozatok vagy megállapodások tényleges hatályosságát és érvényességét írja le, de kiterjedhet személyek, jogi jogok vagy területek megfelelő alkalmazására és érvényesülésére is.

Szemantikai skálája szerint:

- jogi-és közigazgatási értelemben: az érvényesülés a hatályba lépés vagy érvényesítés időpontját, hatását jelenti; gyakori kifejezések a hatálybalépés, az érvényesítés vagy az érvényesülés dátuma.

- tágabb, társadalmi-szociális kontextusban: egy elv vagy jog gyakorlati megvalósulása, egy terv vagy jogérvényesítésének kibontakozása; például egy program érvényesülésének feltételei és következményei.

Nyelvtani szempontból az érvényesülés feminin nemű főnév; birtokos esetben a genitivusz alakja érvényesülésének, amelyet olyan mondatrészeknél használnak, ahol valaminek a megvalósulásáról vagy hatályba lépéséről beszélünk: például „az érvényesülésének időpontja” vagy „az érvényesülésének hatása”.

Példamondatok:

- Az új rendelet érvényesülésének dátuma július 1-e.

- A törvény érvényesülésének következményei jelentősek lehetnek a gazdasági környezetre nézve.

Lényegében az érvényesülésének használata a megnevezett dolog érvényesülésének vagy hatályba lépésének időpontjára, hatására vagy megvalósulására utal a kontextustól függően.