ásványianyagtartalma

Ásványianyagtartalma, vagy ásványianyag-tartalom, az inorgánikus tápanyagok mennyiségét jelöli egy adott anyagban vagy közegben. Gyakran a talaj ásványianyag-tartalmáról beszélünk, amely magában foglalja az oldható nitrogéntartalmat (nitrát NO3-, ammónium NH4+) és más ásványi makro- és mikroelemeket, például foszfor és kálium. Megkülönböztetjük a szerves nitrogéntartalomtól, amely az élő szervezetek és a bontás útján képződik.

A talaj ásványianyag-tartalmának mérése általában kioldóoldatokkal történő kioldást követően zajlik. Például 1 M KCl-rel kioldott oldatból meghatározzák a nitrogénformák és más elemek koncentrációját analitikai módszerekkel (színreakciók, spektrofotometria, vagy ICP). Az eredmények gyakran mg/kg talaj vagy mg/L oldat formájában jelennek meg; nitrogén esetén gyakran külön közlik NO3--N és NH4+-N formákat.

Talajon túl a növényzet vagy növényi szövet ásványianyag-tartalma mg/g szárazanyagban vagy százalékban adható meg, miután a mintát száraz anyagban határozták meg. Elemzéshez gyakori módszerek közé tartozik a szárazégetés vagy savas kioldás után az ICP-OES vagy AAS.

Az ásványianyagtartalom dinamikus jelenség: mineralizáció, immobilizáció, a növények felvétele és a kimosódás kölcsönhatása alakítja. Szintén hat rá a pH, nedvesség, hőmérséklet, talaj textúra és a mikrobiális aktivitás.

Miért fontos: az ásványianyagtartalom a talaj- vagy növénytápanyag-ellátottság alap mutatója, amely a megfelelő trágyázási stratégiák és a környezeti kockázatok minimalizálása szempontjából nélkülözhetetlen.