állatjogi

Az állatjogi mozgalom az állatok jogainak elismerését és védelmét tűzi ki célul. Ez a filozófiai és etikai irányzat tagadja, hogy az embereken kívül más élőlények ne rendelkeznének alapvető jogokkal, különösen azokkal, amelyek az életük megóvására és szenvedésük elkerülésére irányulnak. Az állatjogi gondolkodás gyökerei egészen a klasszikus filozófiáig nyúlnak vissza, de a modern állatjogi mozgalom az utóbbi évtizedekben vált jelentőssé.

A mozgalom fő érvei közé tartozik, hogy az állatok képesek érezni, szenvedni és örülni, így megkülönböztetésük pusztán fajuk alapján nem indokolható. Az emberi faj iránti elfogultság, amit "fajizmusnak" is neveznek, hasonló az emberi rasszizmushoz vagy szexizmushoz. Az állatjogászok gyakran az állatok mezőgazdasági hasznosítása, állatkísérletek, állatviadalok és szórakoztatás céljából történő tartása ellen foglalnak állást.

Az állatjogok elismerése jogi és társadalmi változásokat sürget, amelyek tükröződhetnek az állatvédelmi törvények szigorításában, az alternatív kutatási módszerek támogatásában, valamint az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentésében vagy elhagyásában. Az állatjogi mozgalom nem egységes; különböző irányzatai eltérő célokat és stratégiákat követhetnek, de alapvető céljuk az állatok erkölcsi státuszának emelése és a velük szembeni kegyetlenség megszüntetése.