Örvényáramveszteség

Örvényáram-veszteség, vagy eddy current loss, az az energiaveszteség, amely akkor keletkezik, amikor egy elektromos vezetőben időben változó mágneses fluxus vagy a vezető mozgása miatt örvényáramok keletkeznek. Ezek az áramkörök a vezetőben körkörös irányban futó áramokat hoznak létre, és ellenállásuk miatt hőt termelnek, így energiát adnak le veszteség formájában.

Jellemző előfordulási helyek közé tartozik a vas- vagy fémmagú elektromos gépek és eszközök, például transzformátorok vasmagnak, villamos motorok és generátorok mag- és szerkezeti részei. A veszteség mértéke függ az anyag vezetőképességétől és mágneses tulajdonságaitól (ellenállás ρ vagy vezetőképesség σ, permeabilitás μ), a mágneses fluxus amplitúdójától (B) és a változás gyakoriságától (f), valamint a geometriai tényezőktől, például a rétegvastagságtól és a keresztmetszettől.

Megelőzés és csökkentés érdekében a mérnökök általában laminált vasmagokat alkalmaznak: vékony szigetelőrétegek elválasztják egymástól a laminációkat, ami meggátolja az örvényáramok nagy kör keresztmetszetű áramlását és így csökkenti a veszteséget. Anyagválasztáskor előnyben részesítenek olyan magas ellenállású vagy ferrites jellegű anyagokat, illetve a geometriát úgy alakítják ki, hogy minimális legyen az örvényáram útja. Az örvényáram-veszteséget általában összevetik a hysteresis-veszteséggel, és a tervezés során az összveszteséget igyekeznek optimalizálni a hatékonyabb energiahasználat érdekében.

---