érképzés

Árképzés a gazdasági piacokon annak a folyamatnak a neve, amely során a termékek és szolgáltatások ára kialakul a kereslet és kínálat kölcsönhatásából. Az ár tükrözi a piaci értékítéleteket, a rendelkezésre álló termelési kapacitást és a termelés költségeit, valamint a termék iránti kereslet alakulását.

A tényezők közé tartoznak a költségek és technológia, a fogyasztók jövedelme és preferenciái, a termék elérhetősége, valamint a piaci verseny vagy annak hiánya. A kereslet és a kínálat görbéinek találkozásából adódó ár az egyensúlyi ár (rövid távon is lehet) és az egyensúlyi mennyiség; ha a kereslet nő, az ár általában emelkedik, ha a kínálat nő, az ár lefelé tolódik. A hosszabb távon a vállalatok beruházási döntései is hatással lehetnek az árakra.

Arképzésnek több piaci formája van: tökéletes verseny, oligopólium, monopól vagy monopolisztikus verseny. Eltérő lehet a versenyerő és a piaci árak érzékenysége a keresletre és a kínálatra. Szabályozott gazdaságokban állami beavatkozás is befolyásolhatja az árakat árplafonokkal, árpadlókkal, adókkal vagy támogatásokkal.

Gyakorlati példák közé tartozik a dinamikus vagy időalapú árazás, szerződéses árak, valamint a jövőbeli árakra szóló derivatívák használata bizonyos piacokon. Árképzés tehát a piacok működésének alapvető eleme, amely erősen összefügg a gazdasági hatékonysággal és a fogyasztók jólétével.