államberendezkedés

Államberendezkedés a hatalom szervezésének és intézményi kereteinek összességét jelenti: megmutatja, hogyan oszlik meg a hatalom a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói ág között; hogyan választják meg a vezetőket; és milyen viszonyban állnak egymással az állami intézmények. Gyakran összemosik az államformával, de az államberendezkedés inkább a hatalom gyakorlásának módját és a kormányzás rendszerszabályait írja le, míg az államforma önmagában a hivatalos államgyakorlási forma (például monarchia vagy köztársaság).

A főbb vonásokat lehet több tengely mentén megkülönböztetni: hogyan választják és miként járnak el a vezetők (befolyásolja-e a parlamenti többség vagy közvetlen választás); milyen a végrehajtó hatalom és annak kapcsolata a törvényhozáshoz (parlamentáris, elnöki vagy félpresidenciális rendszerek); továbbá mennyire erős a jogállamiság és a különválasztott intézmények autonómiája. A törvényhozás és a végrehajtás kapcsolata, a választási rendszerek és a fékek–ellensúlyok rendszere mind részei az államberendezkedésnek.

Társadalmi- és közigazgatási mélységben az állam egységes (egységállam) vagy szövetségi jellegű lehet, és az alkotmányos keretek (írásos- vagy alapszabály nélkül megvalósuló konvenciók) formálják a hatásköri megosztást és a decentralizáció mértékét. Az államberendezkedés a jogállam, az alapvető jogok és a politikai rendszer stabilitásának szempontjából alapvető, változása pedig hosszú távú politikai következményekkel járhat.