versenyhátrány

A versenyhátrány olyan relatív helyzetet ír le, amelyben egy vállalat, régió vagy termék a piac szereplői közül másokkal szemben gyengébb versenyképességet mutat. Ennek következtében nehezebb árban, minőségben, innovációban vagy szolgáltatási színvonalban versenyezni, ami hosszabb távon piaci részesedés-csökkenéshez és alacsonyabb nyereségességhez vezethet.

A versenyhátrány okai lehetnek belsőek és külsőek. Belső okok közé tartozik például a kisebb méret gazdasági skálája, korlátozott hozzáférés tőkéhez, elavult technológia vagy gyenge értékesítési és márka-képviselet. Külső tényezők között szerepelhet a piac szerkezete (például erős, befoglalt versenyzők), a szállítási és logisztikai költségek, a jogi és szabályozási környezet, információs aszimmetria vagy hálózati hatások miatt kialakuló előnyök.

A versenyhátrány hatásai közé tartozik a kisebb piaci részesedés, alacsonyabb árképzési lehetőségek, gyengébb beruházási hajlandóság és lassabb innovációs tempó. Ugyanakkor a hátrány átalakulhat rövid- vagy középtávú versenyelőnnyé is, ha a szereplő gyorsan reagál, javítja termékeit vagy szolgáltatásait, vagy megfelelően vonzza be a piac felől elérhető forrásokat és partnerségeket.

Mérséklése érdekében gyakran javasolt célzott állami beavatkozás, infrastrukturális fejlesztések, könnyebb piacra lépés és információ-hozzáférés javítása, valamint vállalati stratégiákként a méretgazdaságosság, innováció és hatékonyság növelése. A fogalom használata kiterjed a versenyképesség és a piacdinamika gazdasági elemzésére.