vegyületet

Vegyület olyan kémiai anyag, amely elemek kötése révén áll össze, és meghatározott arányú összetétellel rendelkezik. A vegyületekben az atomok közötti kémiai kötések révén jönnek létre molekulák vagy kristályos szerkezetek, amelyek lehetnek kovalensek vagy ionos kötésűek. A vegyületek összetétele és szerkezete állandó, és általában kémiai reakciók során bonthatók vissza elemeikre vagy egyszerűbb vegyületeikre.

A vegyületek és a keverékek közötti alapvető különbség, hogy a vegyületek összetételét és tulajdonságait a kémiai kötés határozza meg, míg a keverékek összetevői fizikailag keverednek, és megtartják eredeti tulajdonságaikat. A vegyületek meghatározott képlettel és gyakran meghatározott szerkezettel írhatók le, és kémiai módszerekkel bonthatók csak le elemeikre vagy más vegyületekre.

Osztályozása szerint lehet inorganikus vagy szerves vegyület, vezetői a kötési típus és a kőzéppont. Számos példát találunk: víz (H2O) egy kovalens, szinte egyszerű molekula; nátrium-klorid (NaCl) ionos, kristályos vegyület; szén-dioxid (CO2) zömében kovalens kötésekből álló, egyszerű vegyület; metán (CH4) szerves vegyület. A neveket és képleteket a kémiai nomenklatúra szabályai szerint adja meg.