tyrozinkinázinhibitorokkal

A tyrozinkinázinhibitorok (TKI-k) olyan célzott onkológiai terápiák, amelyek a tirozin kinázok nevű enzimek működését gátolják. Az ilyen kinázok foszforilációval szabályozzák a sejtek növekedését és túlélését, valamint az angiogenezist, ezért a túlzott vagy hibásan működő kinázok jelenlétében hozzájárulnak a tumoros folyamatokhoz. A TKIs gyakran kis molekulák, amelyek az ATP-bindingszinthez vagy más allosztikus helyekhez kötődnek, ezáltal megakadályozzák a jelátviteli útvonalak aktiválódását.

A hatásmechanizmus központi eleme, hogy a kinázok foszforilációs tevékenységét blokkolják, így késleltetik a sejtek proliferációját és elősegítik a tumoros sejtek halálát vagy részleges növekedés-megállítását. Sok TKIs célpontjai többféle kináz, ami lehetővé teszi a különböző tumor-típusokra való alkalmazást, például a különböző mutációk által aktivált jelátviteli utak megszakítását.

Jelentős példák a gyakorlatban: imatinib a BCR-ABL, c-KIT és PDGFR útvonalakat érinti, és a krónikus myeloid leukaemia (CML) kezelésében forradalmi áttörést hozott; további példák közé tartozik dasatinib, nilotinib és ponatinib BCR-ABL-gátlószerekkel; sunitinib és sorafenib több VEGFR- és egyéb kináz célpontot érint; EGFR-inhibitorok, például gefitinib és erlotinib; ALK- és ROS1-pozitív tüdőrák esetében crizotinib.

Mellékhatások és rezisztencia: a TKIs mellékhatásai közé tartozhatnak edema, kiütések, hasmenés, hepatotoxicitás és vérkép-zavarok. A rezisztencia gyakran kináz- vagy útvonalmutációk, illetve alternatív jelátviteli utak felépülése révén alakul ki, ami idővel csökkentheti a terápia hatékonyságát. A rezisztencia kezelése gyakran szekvenciális vagy kombinációs megközelítéseket igényel.