tengerszíne

A tengerszíne a tenger vizének színét jelenti, amelyet a fény elnyelése és szóródása, valamint a vízben oldott és lebegő anyagok összetétele befolyásol. A jelenség alapvető fizikai oka, hogy a víz részben úgy viselkedik, mint egy szűrő: a fény hosszabb hullámhosszait (piros, narancs) gyorsabban elnyeli, a kék spektrum pedig visszaverődik vagy szétszóródik, ezért a mély, tiszta tenger gyakran kékesnek tűnik.

A tenger színét tovább módosítja, ha a vízben részecskék és plankton találhatók. Üledék vagy algák jelenléte zöldes- vagy sárgás árnyalatokat adhat, míg a zavaros vagy sekély vizek barnás-zöld tónusokat mutathatnak. A színt befolyásolja a víz tisztasága és a jelenlévő anyagok aránya, ezért a partközeli övezetek és a mélyebb tengervizek színe jelentősen különbözhet egymástól.

A szín variációit a mélység, a fényviszonyok és az összetétel határozza meg. Mély vízben sötétebb kék, sekély vízben élénkebb kék vagy türkiz lehet. Partközeli területeken a plankton és az üledék zöldes- vagy sárgás-barnás árnyalatokat adhatnak. A nappali fény, az évszak és a felhőzet is módosítja az észlelt színt, mert az beeső fény görbéje és mennyisége változik.

Megfigyelés és összefüggések: a tengerszín vizuálisan is jelzi a vízminőséget. Műholdas távérzékeléssel a spektrális reflektancia alapján monitorozzák a plankton tömegét, az üledékáramlást és a szennyezéseket. Különböző tengerek különböző színei figyelhetők meg: a tiszta nyílt tengeren gyakran kék, a trópusokon élénk türkiz vagy égszínkék, míg az északi vizek sokszor zöldesebb vagy szürkéskék tónusúak lehetnek. Emberi tevékenység, például üledékterhelés vagy algavirágás, szintén megváltoztathatja a tengerszínt és jelzi a környezeti állapotot.