televizió

Televízió a képet és hangot közvetítő audiovizuális médium, amely a nézők otthonában megjelenő képernyőn keresztül adja át a műsorokat. A vevőegység a rádiófrekvencián kódolt jelet demodulálja, és a jel által megjeleníti a mozgó képet hanggal együtt. A közvetítés forrása lehet televíziós adó, kábelszolgáltató, műhold vagy internetes streaming.

Az elektronikus televízió kifejlődése a 20. század elejére tehető. Mechanikus rendszerek kísérletei mellett John Logie Baird az 1920-as években kísérletezett élőképek továbbításával. A fejlesztés első szakaszában Philo Farnsworth és Vladimir Zworykin hozott lépést az elektronikus kép létrehozásában. Az 1930-as és 1940-es években elindult közvetítések és a fekete‑fehér adások megjelenése után fokozatosan a szín televízió bevezetése következett, és a szabványok, mint NTSC, PAL, SECAM, világszerte elterjedtek.

Az adások továbbítása kezdetben analóg módon történt, terjesztésük pedig földfelszíni antenna, valamint kábelszolgáltatók és műholdak útján terjedt. A megjelenítők CRT-éről LCD, majd LED és OLED kijelzőkre váltottak, miközben a digitális adásváltás lehetővé tette a jobb képminőséget, többcsatornás közvetítést és tartalomszabályozást. A digitális televízió regionálisan DVB, ATSC vagy ISDB szabványokon keresztül terjed.

Ma a televízió elérhető terestri sugárzással, kábellel, műholdon és interneten keresztül is. A hagyományos sugárzott műsorok mellett egyre fontosabb a streaming és az on‑demand tartalmak, a videojátékos és interaktív elemek megjelenése. A közműsorszolgáltatóknak és hirdetőknek egyaránt kulcsszerep jut a tartalomkészítésben és a finanszírozásban.

Televízió a tömegtájékoztatás egyik alapmédiuma, amely formálja a közízlést és a kultúrát, befolyásolja a gazdasági mintákat és a reklámozást. A digitális átállás és a streaming a felhasználói élményt személyre szabottabbá tette, miközben a tartalommenedzsment és a jogi szabályozás egyre fontosabb.