telefonhálózatok

Telefonhálózatok olyan rendszerek és hálózatok összessége, amelyek lehetővé teszik a hang- és adatkommunikációt az előfizetők között valós időben. Céljuk, hogy megbízható és széles körben elérhető kapcsolatokkal biztosítsák a beszélgetéseket, üzenetküldést és más multimediális szolgáltatásokat.

Az alapvető felépítés három rétegre bontható: hozzáférési hálózat, központi kapcsolási és jelzőrendszerek, valamint a gerinchálózat. A hozzáférés történhet réz vagy optikai vezetékkel, illetve vezeték nélküli módon (mobil- és rádiófrekvenciás hozzáférés). A kapcsolás lehet körkapcsolt (circuit-switched) vagy csomagkapcsolt (packet-switched) megoldásokkal támogatott, attól függően, hogy mely szolgáltatást nyújtják.

Legfontosabb technológiák közé tartoznak a hagyományos PSTN-központú hálózatok, a központi telefonközpontok és jelzőrendszerek (például SS7), valamint a modern IP-alapú megoldások, például IMS/VoIP. A PSTN a tradicionális réz vagy optikai gerinchálózatra támaszkodik, míg a mobilhálózatok (2G, 3G, 4G, 5G) saját hozzáférési és gerinchálózattal rendelkeznek. Ma az IP-alapú jelzés és szolgáltatások egyre fontosabbak, különösen a roaming és az interkonnektálás terén.

Szabványosításért felelős szervezetek közé tartozik az ITU-T, ITU-R és az ETSI; a mobilhálózatokra pedig a 3GPP és a GSM-szabványok vonatkoznak. A rendszerek együttműködéséhez hívás- és üzenetközvetítés, interkonnektálás és roaming szolgáltatások szükségesek.

Jelenlegi tendenciák közé tartozik az 5G terjedése, az IP-alapú szolgáltatások növekedése, a hálózatok szoftver-alapú és virtualizált felépítése, valamint a fokozott biztonság és adatvédelem.