talajstabilizáció

Talajstabilizáció olyan geotechnikai eljárások összessége, amelyek célja a talaj fizikai és/vagy kémiai tulajdonságainak módosítása a teherbírás, stabilitás és vízviselkedés javítása érdekében. Ennek eredményeként nőhet a terhelhetőség, csökkenhet a süllyedés és a kimosódás veszélye, javulhat a vízáteresztés és a puha talajok teherbírása.

A stabilizálás történhet fizikai, kémiai, biológiai vagy geoszintetikai módszerekkel. Fizikai stabilizálás során a talaj tömörítésével, keverésével vagy vibrációval megváltoztatják a szemcse elrendeződését és a tömörséget. Kémiai stabilizálásban kötőanyagokat, például cementet vagy meszet, illetve pozzolán anyagokat alkalmaznak, amelyek összekapcsolják a talaj szemcséit. Biológiai stabilizálás során növényzetet és gyökérzetet használnak a lejtők megkötésére és a talajszerkezet stabilizálására. Geoszintetikai megoldásokként geotextíliák és georácsok alkalmazása segíti a víz elvezetését és a talaj teherbírásának növelését.

Az eljárás menete általában magában foglalja a talajvizsgálatokat és besorolást, laboratóriumi teszteket, a tervezést, a kivitelezést és a felügyeletet. Fontos környezeti szempont a szennyező anyagok kontrollja, a tartósság és a CO2-kibocsátás mérlegelése. Alkalmazási területei közé tartozik utak, vasútvonalak, épületalapok, töltések és lejtővédő rendszerek.