szókép

A szókép a nyelvi képi hatás eszköze a retorikában és az irodalomban. Olyan nyelvi kifejezés, amely a szó vagy szókapcsolat révén képi, látványos vagy érzetes hatást ébreszt, és a jelentésen túl vizuális benyomást ad. A szókép tehát átfogó kategória, amely több stilisztikai eszközt foglal magában: metaforát, hasonlatot, megszemélyesítést, metonímiát és szinesztéziát egyaránt.

Fajtái közé tartoznak a metafora, a hasonlat, a megszemélyesítés, a metonímia és a szinesztézia. Metafora példája: „az élet tengerében evezünk.” Hasonlat példája: „olyan büszke volt, mint egy király.” Megszemélyesítés példája: „a reggel felkelt, és kinézett az ablakon.” Metonímia példája: „Budapest döntése” (a városvezetés döntése). Szinesztézia példája: „a dallam lilán illatú hangként jelenik meg.”

A szókép fontos szerepet tölt be a lírai és prózai szövegekben, mivel erős vizuális vagy érzetalapú hatást ér el, segíti a tartalmak emlékezetes megjelenítését és az olvasó érzelmi bevonódását. A cél minden esetben annak elősegítése, hogy a hallgató vagy olvasó belső képet alkosson a szöveg alapján.