széllégsebességei

A széllégsebességek a levegő mozgásának gyorsasága, amelyet az észlelőponthoz viszonyítva mérnek. A légmozgást gyakran m/s-ben adják meg, de átszámítják km/h-ra és csomókba (kn). 1 m/s kb. 3,6 km/h, 1 csomó pedig körülbelül 0,514 m/s. A széllégsebességet gyakran 10 perces átlagként közlik, miközben a rövidebb idő alatt kialakuló széllökések, a gustok, gyorsabban változó értékek.

Mérés és eszközök: A leggyakoribb mérőeszköz az anemométer. A meteorológiában általánosan használt mérési magasság 10 méter a földtől, föld alatti felépítésektől és a terepviszonyoktól függően. A tengerészeti és más speciális mérőállomásoknál eltérő magasságban is mérhetnek.

Beaufort-skála: A széllégsebesség becslésére gyakran alkalmazzák a Beaufort-skálát, amely 0-tól 12-ig terjed, és hozzávetőleges állapotokkal köti össze a mért szél erősségét. A gyakorlati értékek földrajzi és magassági tényezők alapján változnak, és a helyi adottságok miatt rendszerint enyhe eltérések adódnak.

Változékonyság és tényezők: A széllégsebesség erősen függ a domborzattól, a tenger közelségétől, a frontális rendszerektől és az időjárási viszonyoktól. A part menti és hegyvidéki területeken gyakran nagyobb és változékonyabb lehet a mozgás.

Hatások és alkalmazások: A széllégsebesség alapvető tényező a közlekedésben, a szélenergia-iparban és a mezőgazdaságban. Repülőtereken, hajózásban, vitorlázásban és épülettervezésben használják a profillal és előrejelzésekkel kapcsolatosan. Pontos mérésekkel és előrejelzésekkel növelhető a biztonság és hatékonyság.