sporeszórás

Sporezórás a spórák kifejlődését követő elterjedésének folyamata a környezetben. Spórákat termelő szervek a gombáknál sporangiumok és asciák, a páfrányok és mohák esetében pedig sporangiumokban keletkeznek és onnan szabadulnak ki. A kiszabadulás útja fajonként változó: passzív szél- vagy vízszállítás, illetve bizonyos esetekben aktív kilövőmechanizmusok (ballisztikus kilökődés) segíti a spórák kirepülését és közlekedését.

A spórák általában nagyon könnyűek és ellenállóak, hosszú ideig túlélik a kedvezőtlen feltételeket, várva a megcsírázáshoz szükséges nedvességet és megfelelő hőmérsékletet. A megtelepedéshez gyakran specifikus feltételek szükségesek, például megfelelő nedvesség, árnyék és tápanyagban gazdag aljzat. A diszperziótól függően a spórák távolabbra vagy közelebb is eljutnak a forrásuktól.

Jelentősége: a sporeszórás nélkül a populációk genetikai változatossága és elterjedése korlátozott lenne, ami a fajok fennmaradását és a kolóniák felépítését is befolyásolja. Emellett számos kórokozó gomba és más spórás szervezet egészségügyi és mezőgazdasági kockázatokat jelenthet, míg bizonyos spórák a talaj és növényzet regenerációjában játszanak szerepet. A sporeszórás megfigyelésére aerobiológiai módszereket alkalmaznak, például spóráinket mintavételezik.