rögzítéssel

Rögzítéssel (rögzítés) a tárgyak, részek vagy anyagok helyben tartásának, összekapcsolásának vagy immobilizálásának folyamata értendő. A szó a rögzíteni igéből származik, és azzal a módszert, eszközt vagy eljárást írja le, amely révén egy elemet stabilan a helyén tartanak vagy rögzítenek. A rögzítés célja általában a helyes pozíció megőrzése, a terhelés megosztása vagy a készülékek működésének biztosítása.

A rögzítés számos területen alkalmazható. Mechanikai rögzítés esetén például csavarok, szegecsek, rögzítőpántok, fogók vagy csavaros–feszítő szerkezetek használatosak, hogy összekapcsolják a részeket vagy rögzítsék az elemeket egymáshoz. Gyártásban és kivitelezésben a rögzítés lehet ideiglenes vagy állandó, és különféle technikákkal valósítható meg, például hegesztéssel, forrasztással, öntapadó kötésekkel vagy ragasztókkal.

Az orvostudományban és a fogorvostudományban a rögzítés közvetlen életjelek vagy sérülések stabilizálását jelenti. Ortopediában például törések immobilizálását szolgálhatja síntámasz, csont- vagy pneumatikus külső/ belső fixátorok alkalmazása. Fogászati és ortodontikai területen a rögzítés a készülékek, például hézagokat vagy fogszabályzó elemeket tartó rögzítők használatával valósul meg.

Fontos szempontok a rögzítésnél a stabilitás, terhelhetőség, időtáv és a könnyű javíthatóság vagy eltávolíthatóság. A megfelelő rögzítési mód kiválasztása a terhelési követelmények és a környezet figyelembevételével történik. See also: rögzítés, rögzítő rendszerek.