replikációját

Replikáció, vagy replikációja, a genetikai anyag pontos másolásának folyamata, amely lehetővé teszi a sejtek és az egyedek örökítését. A folyamat semikonservatív: az új DNS-molekulák minden egyes kettős szálát egy szülői szál és egy új szál alkotja.

Az iniciáció során a replikációs origókhoz kötődő fehérjék felkészítik a kromatint a másolásra. Prokariótákban egyetlen eredet, az oriC indítja a folyamatot; eukariótákban több origó létezik. A kettős spirál megnyílik, amit helicase enzimek végzik, és primáz segítségével rövid RNS-primerek kerülnek a növekvő lánc kezdőpontjára.

Az elongáció során a leading strand folyamatos szintézise történik DNS-polimerázokkal, míg a lagging strand szakaszosan, Okazaki fragmentumok formájában képződik. A fragmentumokat a DNS-ligáz kapcsolja össze. A növekvő lánc oldását és feszültségmentesítését topoisomerázok végzik. A szintézist általában különböző polimerázok végzik, és a hiba esetén a proofreading és a mismatch repair biztosítja a magas szintű pontosságot.

A replikációt a sejtciklus egészében szabályozzák; az S fázisban zajlik a legintenzívebb másolás. A replizációs stressz vagy DNS-károsodás jelenségei sejt- és klinikai kockázatokat jelenthetnek, ezért a checkpoint- és javító mechanizmusok kulcsfontosságúak.

Klinikai és biotechnológiai vonatkozások: a bakteriális replikáció célpontja bizonyos antibiotikumokban, míg a hibás replikáció hozzájárulhat betegségek kialakulásához, például rákhoz, illetve különféle terápiás megoldások alapjául szolgál.