relativitás

Relativitás a fizika összefoglaló neve, amely a tér, az idő és a mozgás viszonyait írja le. Alapelve, hogy a természeti törvények minden inerciarendszerben azonosak, és hogy a fény vákuumban állandó sebességgel terjed. A relativitás két fő ágra oszlik: a speciális relativitáselméletre és az általános relativitáselméletre.

Speciális relativitáselmélet (1905) kimondja, hogy azonos fizikai törvények érvényesek minden inerciarendszerben, és a fény vákuumban állandó sebességgel halad. A következmények közé tartozik az idődilatáció, a hosszkontrakció és a tömeg–energia ekvivalencia, amelyet E = mc^2-ben fejezünk ki. A jelenségek megfigyelhetők például gyorsan mozgó tárgyakban és az idő múlásának relatív változásában.

Általános relativitáselmélet (1915) a gravitációt nem erőként, hanem a téridő görbületeként írja le. Az equivalencia elv szerint egy helyben álló megfigyelő nem tudja megkülönböztetni a súlyos helyzetet a gyorsulástól. Ennek következményei közé tartozik a fény görbülete nagy tömegek közelében, a gravitációs idődilatáció, a Merkúr perihéliumának precessziója és gravitációs hullámok detektálása.

Bizonyítások és alkalmazások: a fény görbületének megfigyelése távoli égi objektumoknál, a gravitációs hullámok detektálása (LIGO/Virgo) 2015 óta, valamint a GPS rendszerek időkorrekciói. A relativitáselmélet alapvetően befolyásolja a modern kozmológiát, az űrkutatást és a részecskefizikát, illetve a mindennapi technológiákat, például a pontos időmérést és navigációt.