problémakifejezés

A problémakifejezés a megoldandó feladat egyértelmű és tömör megfogalmazása. Leírja a jelenlegi állapot és a célzott állapot közti különbséget, és megadja a kereteket, például a környezetet, a résztvevők érintettségét és a megoldási területet. A jó problémakifejezés független a konkrét megoldási javaslatoktól és segíti a későbbi követelmény- és megoldástörténet kidolgozását.

Jellemző elemei közé tartoznak a célok és eredmények megnevezése, a kiinduló és a kívánt állapot leírása, a bemeneti és kimeneti követelmények, a mérhető kritériumok, a korlátok és feltételezések, valamint a kontextus és az érintettek meghatározása. Emellett gyakran rögzítik az időkereteket és az elfogadási feltételeket is.

Formálása általában a következő folyamatokra épül: az érintettek azonosítása, a jelen állapot és a kívánt állapot alapos leírása, kapcsolódó követelmények összegyűjtése, a feltételezések és korlátok rögzítése, a mérőszámok előzetes meghatározása, valamint a felülvizsgálat és iteráció a validálás érdekében.

Használata kiemelten fontos a projekt- és kutatáskezelés kezdeti szakaszában: tisztázza az elvárásokat, segíti a tervezést és a követelménygyűjtést, és megalapozza a megoldás értékelését. Jó példaként szolgálhat egy szituációs leírás, amely megmutatja, mely állapotok között kell átmenni, és milyen sikermérőket kell elérni.

Példa: egy szoftverfejlesztési projektben a problémakifejezés lehet: a jelenlegi rendszer válaszideje 2,5 s alatti legyen 95%-os terhelés mellett. A cél: a válaszidő ≤ 0,5 s és a felhasználói élmény javítása.