percepció

A percepció a központi idegrendszernek az érzékszervi ingerek értelmezésével kapcsolatos összetett folyamata, amely a fizikai bemenetek észlelhető, értelemszerű képét hozza létre. Az érzékelés az ingerek receptorokra gyakorolt hatását jelenti, a percepció pedig a szelektálást, a jelentés értelmezését és a környezethez való hozzákapcsolását.

A percepció alapját a bottom-up (ingerekből induló) és a top-down (tudás és elvárások által irányított) feldolgozás képezi. A transzdukció az ingerek neuronális jelekké alakítását, az idegi hálózatok pedig különböző modalitások integrációját biztosítják, így például vizuális, auditív és haptikus információ kombinálódik.

Fő területek közé tartozik a vizuális percepció (formák, szín, mozgás, mélység), az auditív percepció (hangok, beszéd), a tapintási, illetve ízlelési és szaglási percepció. A percepció állandóságokat hoz létre, hogy a változások ellenére stabil kép alakuljon ki.

Szubjektív tényezők, például figyelem, motiváció, érzelmi állapot és korábbi tapasztalatok, valamint kulturális és nyelvi különbségek befolyásolják a percepciót. Illúziók és torzítások is részei a folyamatnak, mert az agy gyakran a hiányzó vagy többlet információk alapján értelmez.

Kutatásában a gestalt elméletek, pszichofizika és neurobiológia elemi elemei. Megértése segíti a kommunikációt, a vizuális tervezést és a klinikai területeket, például szenzoros feldolgozási zavarok esetén.