palántázás

Palántázás a növénytermesztés olyan módszere, amely során a magból vagy más módon előnevelt palántákat a megfelelő időben a végleges helyükre ültetik. Ezzel a módszerrel gyorsabb és egységesebb állományt lehet létrehozni, és a betakarítás előre tolódhat. A palántázást zöldség- és dísznövény-termelésben, illetve szőlő- és faültetéseknél is alkalmazzák.

Palántanevelés általában kontrollált körülmények között történik: üvegházban vagy fóliasátorban termesztik a palántákat, megfelelő közegben (kavicsos vagy tőzeg-alapú substrátumon) és öntözéssel-tápanyaggal látják el. A palánták általában 5–15 cm magasak, 2–4 valólevelesek, a fajta és kultúra függvényében. A szakasz végén a „keményítés” vagy edzés során fokozatosan kivesszük a palántákat a védett környezetből, hogy alkalmazkodjanak a külső körülményekhez.

Az átültetés során a talajt előkészítik: tápanyaggal és vízszinttel feltöltik, sor- és tőtávolságot megállapítják; a palántákat kézzel vagy mechanikus ültető eszközökkel ültetik a végleges helyükre. A telepítés után öntözés, mulcsozás és szükség szerinti növényvédelem segíti a gyors gyökereződést és a zökkenőmentes növekedést. Előnyei közé tartozik a korábbi hozam, a jobb versengés a rendelkezésre álló tápanyagokért, míg hátrányai közé sorolható a magasabb előállítási költség és a palánta-ártalmak kockázata.